„Hiedelemrendszertől függetlenül, ameddig értéknek számít az élet, nem bökhetünk rá egyetlen fajra sem azzal, hogy pont ez nem számít. Mind számít. Ha nem számít a zöld gyűrűsfarkú oposszum, akkor az élet maga sem, sem ön, sem én, sem a Föld, az egyetlen bolygó, melyen van értelmes lét.” James Powell 

„Amikor kivágtad az utolsó fát, megetted az utolsó halat és megmérgezted az utolsó folyót, rá fogsz jönni arra, hogy a pénzt nem lehet megenni.” Indián közmondás

A Föld történetében számtalan kisebb és hat nagyobb kihalási esemény volt. Az egyik legnagyobb során, a perm-triász időszak határán a fajok 96%-a kipusztult. A kihalásoknak több oka is van, például a megváltozott klíma, egy óriás meteor becsapódás vagy akár vulkánkitörések sorozata. Egy-egy kihalási fázis többszázezer évig is tarthatott, volt elegendő idő az új fajok kialakulásához. Jelenleg a hetedik kihalási fázis zajlik, melynek fő okozója az utóbbi 50 000 évben a Homo sapiens vagyis mi, emberek. Sajnos ez tagadhatatlan tény. Amióta megjelent a Homo sapiens, azóta folyamatosan egyre nagyobb és nagyobb szeletet vág ki a természeti környezet tortájából. Ez a folyamat bizonyítottan már az őskőkor végén elkezdődött és azóta is tart. A drasztikusan felgyorsult népességnövekedés, a természet kizsákmányolása, szennyezése sok állat-és növényfaj kipusztulását okozta igen rövid időn belül. Esély sincs ennyi idő alatt új fajok kialakulására. A 18. században 11 faj halt ki, a 19. században 27 faj, a 20. század első 80 évében 67 faj, a teljes múlt században mindemellett 500 alfaj is az emberi tevékenység miatt. A 21. század első 10 évében további 4 faj tűnt el a létező fajok listájáról. Ma több mint 37 400 fajt fenyeget a kihalás, ez pedig az összes értékelt faj 28%-a.

Ha mérlegre tennénk az összes embert, az körülbelül 300 millió tonnát mutatna. Ha ugyanezt tennénk a világon élő összes háziállattal, az össztömeg 700 millió tonna lenne. A nagyobb testű vadállatok ezen a mérlegen kevesebb, mint 100 millió tonnát nyomnának. Ma a Földön csak 200 ezer szürke farkas él, de 400 millió házi kutya, 80 ezer zsiráf, de 1,5 milliárd szarvasmarha és 250 ezer csimpánz, de 7,8 milliárd ember. Az emberiség meghódította a világot.

Az ökológiai degradálódás során az ember módszeresen pusztítja környezetét, kiirtja a fajok zömét, mindezek által ő maga is veszélybe kerül, mert a biodiverzitás, magyarul a biológiai sokféleség az élő természet létezésének eredendő formája. Mi is ennek része vagyunk. Minden, ami a természetben történik kihat ránk.

A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) hozta létre az un. Vörös Könyvet.

Ez a lista több kategóriába szedve tartalmazza a kipusztult vagy eltűnt, a veszélyeztetett, a kihalás szélére sodródott állat- és növényfajokat.

Mennyit ér egy éti csiga élete? A cápák tényleg a legnagyobb túlélők? Hallottál már egyáltalán a csíkos szöcskeegérről és az édesvízi delfinről, akik a legveszélyeztetettebb állatok csoportjába tartoznak, de már lehet, hogy ki is pusztultak? Minden élőlénynek szerepe van a földi életben, a kis laposfejű hangyától kezdve az arany gömbkaktuszig.

Ha van kedvenc állatod, tedd meg az első lépést és járj utána, mit tehetsz érte! Magadért is teszed.

Rónyai Krisztina

forrás:

Juval Noah Harrari: Sapiens – az emberiség rövid története 2020. Animus könyvkiadó

https://hu.wikipedia.org/wiki/Biodiverzit%C3%A1s

http://mek.niif.hu/00000/00056/html/023.htm

https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0032_elovilagvedelem/index.html

https://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%B6r%C3%B6s_lista

borítókép forrása: https://www.schaltech.hu/kornyezetvedelem